DE Fizikai Tudományok Doktori Iskola
Komplex vizsga / Szigorlat tantárgyak
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2016-ban vagy utána kezdett doktori képzésnél:
DE Doktori szabályzat 13.§ A komplex vizsga
(1) A komplex vizsga adoktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzésiés kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási es disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként teljesítendő vizsga, amely mériésértékeli a tanulmányiéskutatási előmenetelt.
(2) A komplex vizsgárabocsátás feltétele adoktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő). A komplex vizsgára írásban kell jelentkezni (ld. 4. sz. melléklet). Mivel a komplex vizsga teljesítése után a hallgató a fokozatszerzési eljárásba lép, a komplex vizsgára történő jelentkezés egyúttal a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés is.
- Az összes képzési kredit (azaz 12-20) + 4 félév oktatási kreditje (de legfeljebb 20) + a 4 félév kutatási kreditje = legalább 120 kreditet kell, hogy kitegyen.
- A komplex vizsgára és a fokozatszerzési eljárásra a hallgató a 4. félév vizsgaidőszak kezdete előtt 60 nappal jelentkezik úgy, hogy a vizsgaidőszak kezdete előtt 30 nappal a DIVT, illetve a TTDT elfogadja a DI által javasolt a vizsgabizottságot és a vizsga tárgyait. A hallgató legkésőbb a vizsgaidőszak végéig (júliusban, illetve januárban) leteszi a komplex vizsgát.
- A komplex vizsga bizottságára – a témavezetővel és a programvezetővel egyeztetve – a doktori iskola tesz javaslatot a TTDT-nek a TTDT által rendszeresített űrlapon, az iskola vezetőjének aláírásával. A javaslatot a doktori iskola titkára nyomtatott (aláírt) és elektronikus formában is eljuttatja a TTDT Irodába.
- A komplex vizsga vizsgabizottságában szerepelnie kell olyan tagnak, aki a jelölt tudományos munkájában járatos és a második vizsga-részben érdemben részt tud venni.
- a komplex vizsga második „disszertációs részében” a jelölt témavezetőjének is jelen kell lenni, de ő nem tagja a bizottságnak.
(3) A komplex vizsgát nyilvánosan, a tudományterületi doktori tanács által kijelölt bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.
(4) A témavezető a komplex vizsga előtt írásban értékeli a doktorandusz teljesítményét és nyilatkozik arról, hogy javasolja-e a fokozatszerzési eljárás megkezdését.
(5) A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).
(6) A komplex vizsga elméleti részében a doktorandusz a vonatkozó tudományág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot.A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.
(7) A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a vizsgán is értékelje a vizsgázót.
(8) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét.A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül (ld.5/1. melléklet). A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg.
- A DI felelős a komplex vizsga egységes lebonyolításáért, és a vizsgázók egységes elvek szerinti értékeléséért. Az egy vizsgaidőszakban vizsgázók teljesítményét a Doktori Iskola rangsorolja.
- Abban az esetben, ha a jelölt a komplex vizsga minden részét sikeresen letette, de bármilyen okból az eljárást nem tudja folytatni, az eljárást lezárjuk. Új eljárás indításakor a TTDT-nél lehet kérvényezni a sikeres komplex vizsga elfogadását. Az eljárás újraindításkor ezt a TTDT mérlegeli.
(9) A doktori képzés ötödik félévére a doktorandusz csak a komplex vizsga sikeres teljesítése után jelentkezhet.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2016. előtt kezdett doktori képzésnél:
DE Doktori szabályzat 14.§ A doktori szigorlat
(1) A doktori szigorlat a doktorjelölt tudományágábanszerzett ismereteinek számonkérési formája.
(2) A szigorlat egy fő-és egy vagy két melléktárgyból álló összefoglaló, áttekintő szóbeli vizsga, melyet bizottság előtt nyilvánosan kell letenni. A szigorlatot legalább egy héttel a szigorlat előtt nyilvánosan meg kell hirdetni.
(-a szigorlati tárgyakat a doktori iskolák honlapjukon ismertetik.)
(3) A szigorlati bizottság elnökét és tagjait (esetleg póttagját), valamint a szigorlati tárgyakat a doktori iskola tanácsa javaslatára a tudományterületi doktori tanács jelöli ki.
- a szigorlati bizottságra – a témavezetővel és a programvezetővel egyeztetve – a doktori iskola tesz javaslatot a TTDT-nek a TTDT által rendszeresített űrlapon, az iskola vezetőjének aláírásával. A javaslatot a doktori iskola titkára nyomtatott (aláírt) és elektronikus formában is eljuttatja a TTDT Irodába.
(4) A szigorlati vizsgabizottság legalább három, tudományos fokozattal rendelkező tagból áll. A szigorlati bizottság elnöke az egyetem szakmailag illetékesvezető oktatója (lehetőleg egyetemitanára)vagy professzor emeritusa. A szigorlati bizottság tagjai közül egy fő az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló külső szakember (az egyetem professzor emeritusa és nyugalmazott oktatója nem minősül külső tagnak). A jelölt témavezetője nem lehet a szigorlati bizottság tagja. A bizottság összetételét a jelölttel közölni kell. A bizottság összetételével szemben a jelölt 8 napon belül – kizárólag elfogultság vagy összeférhetetlenség esetén – a tudományterületi doktori tanácsnál írásban kifogást emelhet. A szigorlat akkor folytatható le, ha a bizottság legalább három tagja jelen van(köztük a külső tag). A szigorlati tárgyak tematikáját a doktori iskola tanácsa határozza meg. A tematikák nyilvánosak, azokat legalább 1 hónappal a kitűzött szigorlat előtt a jelölt rendelkezésére kell bocsátani. A doktori szigorlati tárgyakat a doktori iskolák működési szabályzataisorolják fel.
(5) A szigorlati teljesítményt a bizottság tagjai egyénenként négyfokozatú skálán (summa cum laude, cum laude, rite, nem felelt meg) értékelik. A doktori szigorlat eredményét és minősítését a bizottság tagjainak szavazataialapján, a 13. számúmelléklet szerint kell megállapítani. Az eredményt közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. A szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni (ld. 5. számú melléklet). A szigorlati bizottság határozatátrögzíteni kell a doktorjelölt törzslapján.
(6) Sikertelen szigorlat javítását hat hónap elteltével egyszer meg lehet kísérelni. Két sikertelen szigorlat után a fokozatszerzési eljárást le kell zárni.
(7) A szakirányú (szakmérnöki, szakorvosi, kandidátusi stb.) továbbképzésben letett vizsgák beszámíthatóságáról - egy szigorlati tárgy erejéig - a doktori iskola tanácsának javaslatát figyelembe véve a tudományterületi doktori tanács dönt.